Nyílt nap a vízbázisvédelemről

 

Új ivóvízlelőhelyeket tárnak fel a megyében
KISALFÖLD Tóth Gyula cikke 
Az észak-dunántúli vízügyi igazgatóság közel 191 millió forint támogatást nyert a jövő vízbázisainak vizsgálatára. A projekt során a Rába és a Duna egyes szakaszain Vének, Ács, Mérges mellett, Árpás és Kisbabot határában végeznek vizsgálatot.

 Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a Környezet és Energia Operatív Program keretében 2008 decemberében nyert közel 191 millió forint vissza nem térítendő támogatást az ˝Ivóvízbázis-védelem konstrukció – Távlati vízbázisok diagnosztikai vizsgálatának elvégzése˝ elnevezésű beruházásra. Az első fúrást a beruházó és a kivitelező tavasszal végezte el Vének határában.

A projekttel kapcsolatban a Győrben tartott nyílt napon elhangzott: a felmérések szerint Magyarország közüzemi ivóvízbázisainak jelentős része sérülékeny földtani környezetben üzemel, amelyek nem rendelkeznek természetes védettséggel. Egy részük a bekövetkezett elszennyezések miatt vagy már nem védhető meg, vagy üzemelésüket korlátozni kell. Gondolni kell ezek pótlására és mindezzel párhuzamosan az esetlegesen jelentkező új vízigények kielégítésére is. Ezt szolgálják a potenciális ivóvíznyerő helyek, azaz a ˝távlati ivóvízbázisok˝ biztonságba helyezési munkálatai. A távlati ivóvízbázisok nagy része is sérülékeny környezetben van. Az ivóvízbázis-védelmi program az igazgatóság működési területén 36 üzemelő és 15 távlati ivóvízbázis felmérését irányozta elő.

A projekt végrehajtásában eddig többek között a potenciális szennyező források vizsgálatát feltáró fúrásokkal, talaj- és vízmintavételekkel, s azok vizsgálati eredményeinek kiértékelésével végeztek. Elkészültek a tervezett észlelő hálózati figyelő és próbatermelő kutak. Utóbbiakban nemrég fejeződött be a tartós szivattyúzás, amellyel egyidejűleg mérések történtek az észlelőkutakon. Az eredmények kiértékelése folyamatban van, amelyek alapján megtörténhet a kivehető vízmennyiség pontosabb meghatározása. Vízmintavételek és laboratóriumi vizsgálatok folytak nem csupán az új észlelőkutakon, hanem a területen fellelhető egyéb kutakon és felszíni vízfolyásokon is.

 Olvassák el a Kisalföld olvasóinak kommentjeit:

 

Mohácsiné Simon Gabriella /ÉDUKÖVIZIG/  „A központilag támogatott vízbázisvédelmi munkákban 2003-tól forráshiány okozott megtorpanást. 2007-től az új KEOP támogatási rendszer keretein belűl 15 vízbázis védelmére kerülhetett sor. Környékünkön Véneken, Ácson-Lovadi réten, Árpás- Kisbabot  térségében és Mérgesen kezdődtek meg a munkák.”

  

Demes Zoltán /OVIBER/ „A terepi munka során hosszantartó szivattyúzással határoztuk meg a területek vízadó képességét. Méréseink alapján szivárgás hidraulikai modellt készítettünk, ezzel számíthatóvá vált, hogy egyes szivárgási útvonalakon mennyi idő alatt jut el a víz az érintett területekre”.

  

 

Bucsi Szabó László /OVIBER/ „Véneken a Dunán és a Mosoni Dunán úszó szondákkal geofizikai és geoelektromos méréseket végeztünk. A durva szemcsés kavics összlet fajlagos ellenállása és szivárgási tényezője közt szoros összefüggés van.”

     

Csongrádi Zoltán /Pannon-Víz Zrt./ „A közelmúltban Ausztriában Linz környékén ismerkedhettem meg a vízbázisvédelemmel. Ott egészen másképpen éli meg a lakosság a helyzetet. Büszkék rá, óvják, védik a birtokukban lévő természeti kincset. Környékünkön néhányan még sérelemként élik meg és felháborodnak: "már megint mit akar megtiltani az Önkormányzat..." 


     

 Kovács D. Zoltán (ÉDUKÖVIZIG) A komáromi vízbázisok kockázati tényezőit vette sorra.



 

   

Ferenczi Zoltánné a Zölderő Egyesüet nevében a Szőgyei vízbázis kockázataira hívta fel a figyelmet.

 

   

     

 

Fogyasztói tájékoztató